A könyv a saját termés tartósításához, illetve az árutermeléshez nyújt ismereteket a zöldség- és gyümölcstermelők részére. A tartósításnak ezzel az ősi, természetes és egyszerű formájával piacosabb, kurrensebb, magasabb áron eladható árut állíthatnak elő a termelők. A különféle aszalványok például a falusi vendégfogadók, a nyugaton elterjedt és nálunk is szorgalmazott közvetlen, háztól való kereskedelem egyik fontos termékcsoportja lehetne, de haszonnal forgathatja a könyvet az is, aki csak a megszokottól eltérően szeretné feldolgozni, hasznosítani az otthon termett zöldséget, gyümölcsöt. A mű első részében az aszalás technikáját, az aszalás során végbemenő biológiai folyamatot ismerhetik meg az olvasók, megtudhatják, milyen előnyökkel jár a tartósításnak ez a módszere. Részletesen tárgyalja a különféle szárítást, a sütőben való aszalást. Külön fejezet foglalkozik a szárítószekrényekkel, milyen típusok léteznek, melyik berendezés milyen előnnyel rendelkezik, a barkácsolni tudó olvasóknak pedig útmutatót nyújt a házilag elkészíthető aszalók készítéséhez. A szerző jól áttekinthető táblázatban foglalta össze a különböző zöldségek, gyümölcsök aszalásához szükséges időtartamokat, a zsugorodás mértékét, és azt hogy miként kell előkészíteni az aszaláshoz a terményeket. Fontos fejezet a szárítmányok tárolásáról szóló rész, melyet követ az aszalt gyümölcs készítéséről és a felhasználásukról szóló fejezet. A felhasználás módjainál nem csak a saját termés családi hasznosítására tér ki, hanem a bolti forgalomba, illetve a nagy konyhákhoz kerülő aszalványok elkészítését is ismerteti. Gyümölcs-, illetve zöldségfajonként rendezi a különféle elkészítési módokat, illetve recepteket. Nagyon jó ötleteket, elkészítési eljárásokat, újdonságokat ismerhetnek meg az olvasók ebben a fejezetben. Így a következő gyümölcs-szárítmányokból készülő étkek sorát írja le: alma, körte, szilva, kajszibarack, őszibarack, cseresznye, áfonya, ribizli, szeder, málna, fekete bodza, csipkebogyó, banán, narancs, citrom. A zöldségek aszalását és feldolgozását taglaló fejezetben a következő zöldségek szerepelnek: sárgarépa, zeller, hagyma, metélőhagyma, póréhagyma, fokhagyma, paprika, paradicsom, karfiol, bab. A különféle gombák szárítását és felhasználását önálló fejezetben taglalja a mű. A fűszer- és teanövények közül a következők szárítását ismerteti, illetve közöl recepteket a felhasználásukhoz: petrezselyem, bazsalikom, borsfű, zsálya, borsmenta, kamilla, orbáncfű, mezei zsurló, csalán, gyermekláncfű, lándzsás útifű, százszorszép, fehér fagyöngy, cickafark. A befejező részben a gabonák, a különféle magvak és a mogyoró szárítását, valamint érdekességként az egzotikus gyümölcsök (datolya, füge stb.) aszalását, illetve a belőlük készíthető ételeket, ínyencségeket írja le a Németországban már nagy sikert, több kiadást megélt mű.
